Betegségek

Osteoarthritis

Utolsó frissítés: 6 augusztus 2019

  • Közösségi megosztás

Az osteoarthritis egy krónikus degeneratív betegség, mely az ízületeket és a csontok porcait érinti.

A leginkább érintett ízületek azok, melyeken a legnagyobb a súlyterhelés, mint a csípő, a térd és a gerinc. A kezeket és a lábakat kevésbé érinti.

Az osteoarthritis tünetei főként a fájdalom, duzzadás és merevség. Ezek általában 50 éves kor körül jelentkeznek a porcok kopásának, és az ennek következtében történő csontok egymással való súrlódásának köszönhetően. Ez a probléma gyakrabban érinti a nőket menopauza után.

Azoknál az embereknél viszont, akiket a betegség 50 éves kor előtt ér el, nincs jelentős nembeli különbség. A tünetek megjelenése nem konkrétan a hormonális változásoktól függ, hanem inkább a munkafeltételektől és a naponta végzett tevékenységektől.

Ez a probléma egészséges ízületnél is felléphet egyértelmű ok nélkül vagy veleszületett deformitás, trauma, fertőzés, gyulladás vagy izomtúlterhelés eredményeként.

Az osteoarthritis és az arthritis közötti különbség

A betegség bemutatása előtt elengedhetetlen kiemelni az arthritis és az osteoarthritis közötti különbséget, mivel az nem mindig egyértelmű.

Noha számos közös tulajdonságuk van, az arthritis egy ízületeket érintő gyulladásos betegség, míg az osteoarthritis egy krónikus, nem gyulladásos degeneratív állapot.

A legszembetűnőbb példa a kezeknél látható. A kezek nem tartoznak az osteoarthritis által leggyakrabban érintett területek közé, mivel a porc nem használódik úgy el a testsúly által. Ugyanakkor az arthritis első tünetei pont hogy a csuklón és a kézen jelenhetnek meg.

Diagnózis

Az osteoarthritis diagnosztizálása számos tényezőn alapszik és több különböző fázison megy át. Nincs specifikus teszt a diagnosztizálására.

Az első lépést az anamnézis vagy medikai történet adja, mely során a páciens leírja az orvos számára a tüneteit.

Ennél a fázisnál az orvosnak fel kell állítani a páciensnek és családtagjainak klinikai történetét. Például azért, hogy kiderüljön, amennyiben a páciensnek genetikai hajlama van a betegségre.

A vizsgálat alatt az orvos ellenőrzi a páciens átfogó egészségügyi állapotát. Teszteli a reflexeket és az izomerőt, továbbá az általános mindennapi mozdulatok elvégzésének képességét, illetve felméri az ízületek állapotát, hogy lássa, nincsenek-e deformálódva.

Laboratóriumi vizsgálatokat általában nem alkalmaznak, mivel azok nem bizonyulnak hasznosnak a betegség diagnosztizálásához. Ugyanakkor gyakran alkalmaznak radiológiai vizsgálatokat. Ezek megmutatják, hogy csökkent-e az ízületközi tér vagy módosult-e a csont csontkinövés vagy sérülés által.

Röntgen vizsgálatot használnak a porc sérülésének és kopásának felméréséhez, amennyiben az jelentősebb.

A Röntgen vizsgálaton felül a pácienst gyakran mágneses rezonanciás vizsgálatnak vetik alá, hogy nagyfelbontású képeket kapjanak a belső szöveteiről.

Az orvos minden esetben előírhat vérvizsgálatokat. Ez azért történik, hogy ki lehessen zárni az egyéb okokból és betegségekből következő tüneteket és sérüléseket.

Az osteoarthritis típusai

Az osteoarthritisnak számos formája van, melyek főként az érintett testterület alapján térnek el egymástól.

Ez enyhén különböző tüneteket eredményez, viszont mindenekelőtt specifikus gyógymódot és terápiát tesz szükségessé.

Alább kifejtjük ezeket.

Nyaki osteoarthritis

A nyaki osteoarthritis főként a gerincoszlop legmozgékonyabb részeit érinti, mint a csigolyák felületét az ízületek oldalán, mind pedig a porckorongokat a csigolyák között.

A nyaki osteoarthritis okai a rendszertelen életmódhoz és a nem megfelelő testtartáshoz is köthetők, nem kizárólag a korosodáshoz. Tulajdonképpen ez az osteoarthritisnak egy olyan formája, mely fiatalokat is veszélyeztethet.

A fő tünetek a fájdalomérzet és merevség a nyakban és a tarkón. Az egyéb tünetek között van még a fejfájás és szédülés, de a rosszulét, látási problémák, illetve a zajjal szembeni intolerancia is. Továbbá csontkinövések jelennek meg a csigolyákon, melyekre az “osteophyte” elnevezést használják.

Ez a fajta osteoarthritis hajlamos a rosszabbodásra és a más területekre való kiterjedésre, ideértve a vállakat és az ujjakat.

Jelenleg a nyaki osteoarthritist nem lehet teljesen meggyógyítani.

A páciens ugyanakkor fordulhat természetes gyógymódokhoz is, mint például masszázs és fizikai rehabilitációs terápiák, vagy szedhet fájdalom- és gyulladáscsökkentő gyógyszereket a tünetek tompításához. Az izomlazítóknak szintén pozitív hatása lehet a betegség akut fázisában, de fontos ezek alacsony dózisának megtartása a mellékhatások elkerülése céljából.

Amennyiben az ideg vagy a gerincvelő összenyomódik, szükség lehet a sebészeti beavatkozásra.

Térd osteoarthritis

Az osteoarthritis egy másik fajtája a térden jelentkezik; ez a femur (combcsont) és a tibia (sípcsont) közötti porcréteg degenerációja következtében fellépő krónikus gyulladás.

A fő kockázati tényezők a következők: kor, elhízás, bármiféle előzetes sebészeti beavatkozás, például meniszkusz-eltávolítás (meniscectomy).

A térd osteoarthritis tünetei minden esetben a fájdalom, ízületi merevség, bőrpír, duzzadás, ropogás és csökkent mobilitás.

A betegségnek ez a formája egy visszafordíthatatlan állapot. Az egyetlen lehetséges kezelés a fájdalom csillapítása és a térd részleges mobilitásának visszaállítása.

Csípő osteoarthritis

A betegség egy további formája a csípő osteoarthritis, melyet csípőízületi osteoarthritisnak is neveznek. Ez a csípőízületet fedő porc gyulladása.

A gyulladás a porc állapotromlásának következtében lép fel. Tulajdonképpen az érintett porcréteg az, mely a combcsont felső végét fedi le.

A tünetek, itt is, a fájdalom és a csökkent mozgóképesség. A fájdalmat általában ágyéktájon és a láb elülső részén lehet érezni. A betegség kezdeti stádiumaiban csak bizonyos mozdulatoknál jelentkezik a fájdalom, de idővel ez rosszabbodik, és pihenéskor is érezhető.

Ebben az esetben is vehet be a páciens fájdalomcsökkentő és gyulladáscsökkentő gyógyszereket, azzal az egyetlen szándékkal, hogy csökkentse a fájdalmat, és nem azért, hogy visszaszorítsa az ízületet ért károsodást.

Kéz osteoarthritis

Noha az osteoarthritis nem érinti a kezeket olyan gyakran, mint az arthritis, van a betegségnek egy a kézen jelentkező formája (melyet olykor “rhizarthrosis”-nak vagy “carpometacarpal osteoarthritis”-nak is neveznek).

Ez általában a korosodás vagy genetikai hajlam miatt jön létre, de trauma, törés vagy fertőzés miatt is létrejöhet.

A fő tünetek közé tartozik a kézízület fájdalma, a duzzadás és a zsibbadás/bizsergés.

Az osteoarthritisnak ez a típusa lehet kezdetben tünetmentes, viszont hajlamos általános fájdalommá fejlődni pihentetés közben is.

Csontnyúlványok közötti osteoarthritis

A csontnyúlványok közötti osteoarthritis, melyet altáji csigolya osteoarthritisként is ismernek, a gerincet, és főként a csigolyák közti ízületeket érinti, azaz a hát fő ízületeit.

Ez magával vonja az adott ízületeket fedő porcok erózióját, az ízületi tér csökkenését, a csontkeményedést és a csont-sarkantyúk kialakulását.

Az okokat a kor, a nem, a genetikai hajlam, az ülő életmód és a rossz testtartás határozza meg. Például, a menopauza utáni nőket gyakrabban érinti ez a betegség.

A fő tünetek a merevség és hátfájás, továbbá az egyszerű feladatok nehézsége.

Jelen állapotok szerint ez a fajta betegség nem kezelhető. A gyógymódok célja tehát a betegség kordában tartása és a porcromlás folyamatának lelassítása.

A természetes gyógymódok mellett hasznos lehet célzott fizikai gyakorlatokat végezni és diétát tartan súlyvesztés céljából.

A fájdalomcsökkentő, gyulladáscsökkentő és izomlazító gyógyszerek szedése viszont csökkentheti segíthet a fájdalom csökkentésében.

Láb osteoarthritis

A láb osteoarthritis a lábcsontok ízületeinek porcait érinti.

Az okok megegyeznek az osteoarthritis egyéb formáinak okaival, viszont azokon felül a nem megfelelő cipő és magassarkú hordása is okozhatja.

A tünetek szintén az alap betegség jellemző tünetei. Mivel számos ízületet érint egyszerre, a tünetek alább számos területére kiterjedhetnek, és így szinte lehetetlenné tehetik a járást.

A kezelést illetően a gyógyszerek szedésének és a fizikai gyakorlatoknak is az egyetlen célja a fájdalomcsillapítás és a degeneratív folyamat lelassítása.

Váll osteoarthritis

A váll osteoarthritist lassú és fokozatos kilakulás jellemzi.

Az egyik legfőbb ők a korosodás, de köthető reumás arthritishez és válltöréshez is.

A kezelést illetően néhány fizikai terápia javíthat a páciens állapotán. Továbbá, artroszkópián keresztül a porcok és gyulladt szövetek kis darabkái el is távolíthatók, legalább részben csökkentve ezzel a fájdalmat.

Derék osteoarthritis

A derék osteoarthritis a hát csigolyáit érinti, és főként a férfiakat. Gyakrabban fordul elő idősebb embereknél.

Az egyik legfőbb okozója az ülő életforma, vagy épp ellenkezőleg, a túl sok és túl nehéz súlyok emelgetése. Bármiféle trauma vagy genetikai hajlam is az okozó tényezők között lehet.

Az osteoarthritis tipikus tünetein felül néhány súlyosabb esetben az ízületek merevsége a teljes deréktájék “zárlatához” vezethet. Amennyiben a fájdalom az ülőideget, a feneket és a lábat is érinti, azt ülőidegzsábának nevezzük. Ez azt jelenti, hogy a csigolyák közötti porckorongok gátolva vannak.

Ismételten, fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők szedése javasolt, hogy a betegség kordában legyen tartva és csökkenjenek a tünetek.

Boka osteoarthritis

A boka osteoarthritis főként az időseket érinti, más embereknél viszont különböző traumák például törés, esetleg elhízás eredménye lehet.

A fő tünetek, mind mindig, a fájdalom és a merevség érzése, a duzzadás és továbbá instabilitás érzet.

Okok

Az előző bekezdésekben már megismertettük az osteoarthritis különböző formái kialakulásának okait. Ezért ebben a bekezdésben csak összefoglaljuk ezeket.

Tehát a leggyakoribb okok:

  • Idős kor és korosodás.
  • Genetikai hajlam.
  • Ülő életmód, mely gyakran súlygyarapodáshoz vezet.
  • Naponta végzett fárasztó tevékenységek, gyakran a munkahelyen.
  • Sporttevékenység, mely elhasználhatja a láb, boka és térd ízületeit és porcait.
  • Törések és ízületi sérülések.
  • Keringési betegségek, melyek roncsolják az ízületeket (p. haemophilia).
  • Reumás arthritis és az arthritis egyéb formái, melyek rongálják az ízületeket és, ennek eredményeként, megnövelik a porc sérülésének esélyét.

Gyógymódok

Ahogy már az előző bekezdésekben is írtuk, az esetek többségében az osteoarthritis kezelések egyetlen célja a tünetek tompítása és a porcokat érintő romlási folyamat lelassítása.

Az osteoarthritis kezeléséhez a következőket használják:

  • Gyógyszeres kezelés.
  • Nem szteroidos gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID) limitált ideig, hogy elkerüljék a mellékhatásokat.
  • Izomlazító gyógyszerek, kisebb mértékben, mint a fájdalomcsillapítók.
  • Hőgenerálás, például diatermián, ultrahangon és paraffinos fürdőkön keresztül.

A túlsúlyos vagy izomzati, illetve csontproblémákkal küzdő páciensek továbbá:

  • Tarthatnak diétát a súlyvesztéshez, és így kisebb súly nehezedik az ízületekre, különösen a csípő- és térdízületekre.
  • Edzhetnek a megfelelő testtartára vagy gerincferdüléses állapot javítására, megerősítve a támasztóizmokat és javítva az ízületek mobilitását

Tarthat diétát és végezhet fizikai gyakorlatokat, melyeket minden esetben megfelelő bemelegítés előzzön meg, mivel ezek mind rendkívül hasznosak az osteoarthritis megelőzésében.

Mint a PEMF terápia, mind pedig az ultrahang kifejezetten hasznos, mivel felveszik a harcot a fájdalomérzettel és rendkívül lokalizált módon hatnak a kezelt területen.

A pulzáló electromágneses mezők (PEMF) fájdalomcsillapító hatása a sejtek szintjén manifesztálódik, visszaszorítva az ízületeket és porcszöveteket érintő degeneratív folyamatot.

Az ultrahang fizikailag fejti ki hatását mikromasszázson keresztül, lazítva a szöveteket és csökkentve a gyulladást.

Amennyiben tetszett ez a cikk, ossza meg Facebook oldalán! Segíthet azokon a barátain és ismerősein, akik vagy akiknek rokona ettől a problémától szenved!

  • Közösségi megosztás