Betegségek

Carpalis alagút szindróma

Utolsó frissítés: 5 augusztus 2019

  • Közösségi megosztás

A Carpalis alagút egy keskeny csatorna a csukló és a kéz között. 9 izom ínszalagjai futnak keresztül belsőleg ezen a csatornán, továbbá egy ideg is, a nervus medianus.

A carpalis alagutat egy üres tér jellemzi a kéztő haránt szalagjához kapcsolódó kéztőcsontok anatómiája miatt.

Carpalis alagút-szindróma tünetei

A carpalis alagút sorozatos kompressziója gyulladáshoz vezet, melyet carpalis alagút-szindrómának vagy ínhüvelygyulladásnak neveznek.

Ez fájdalom, érzéketlenség és bizsergés, zsibbadás formájában jelenik meg. Tipikusan a jobb csukló kéz tartozik az érintett területek közé, de olykor a bal csuklót és kézfejet is érintheti (különösen balkezes emberek esetében).

A jelentkező érzet az érzéketlen ujjak vagy az első négy ujj zsibbadása, a hüvelykujjtól a gyűrűsujjig. Továbbá, gyakori a tenyér érzéketlensége is.

Súlyos esetekben, mikor a kézfájdalom erős, erős égésérzet is jelentkezhet.

Okok

A carpalis alagút-szindrómának számos oka lehet.

A várandós nőket gyakran érinti ez a probléma az első trimeszter után. Ez a hormonváltozásoknak köszönhető, melyek vízvisszatartást és duzzanatot okoznak. Az utóbbi csökkenti a kéztő alagút belsejében lévő teret, s így a nervus medianus összenyomódását okozza.

A genetikai hajlam egy másik helyzet, mely a szindróma kialakulásához vezethet. Az alagút csökkent mérete genetika miatt is lehet.

Egy másik tényező a hízás. Tulajdonképpen a zsírfelgyülemlés a csuklóban az ideg összenyomódását eredményezi.

Veleszületett tényezők is hozzájárulhatnak a szindróma kialakulásához. A vékony csuklójú emberek hajlamosabbnak tűnnek a betegségre, noha ez nem állítható teljes bizonyossággal.

Továbbá, bizonyos betegségek erősíthetik a gyulladást:

  • Diabétesz: egyes klinikai vizsgálatok szerint a diabétesz előrevetíti a carpalis alagút-szindrómát, viszont a két állapotot összekapcsoló mechanizmus egyelőre még tisztázatlan.
  • Reumás arthritis: olykor ennek első jele a carpalis alagút-szindróma.
  • Köszvény: egy gyulladásos betegség, melyet a húgysav kristályok lerakódása okoz.
  • Elhízás: ebben az esetben a túlzott zsírmennyiség összenyomhatja az ideget és az ínszalagokat.
  • Krónikus vízvisszatartás és veseelégtelenség: mindkét állapot hozzájárulhat a folyadékfelhalmozáshoz a test egyes részeiben, beleértve a kezet és a csuklót.
  • Hipotireózis (pajzsmirigy-alulműködés): a kéztő és lábtő alagút-szindrómák ezen kondíció komplikációi között vannak.

Végül, néhány munkavégzéssel kapcsolatos tevékenység, például a mindennapi számítógép- és egérhasználat egyértelműen hozzájárulhatnak a szindróma kialakulásához.

Diagnózis

A kéztő alagút-szindróma diagnosztizálásával kapcsolatban keressen fel egy specialistát, például egy ortopéd orvost vagy idegsebészt.

Normál esetben a diagnózis egy objektív vizsgálatot és a páciens medikai történetének és szokásainak felmérését foglalja magában.

Ugyanakkor bizonyos esetekben electromiográfiát használnak. Ez egy olyan vizsgálat, mely a kéztő alagút esetében kis tűelektródák beszúrását igényli az izomba.

Az elektromiográfia célja az izom és az azt vezérlő sejtek egészségének az elektromos aktivitás mérésével történő felmérése.

Egyéb specifikusabb tesztek:

  • Tinel jelteszt, mely során az orvos enyhe nyomást gyakorol a páciens csuklójára, hogy ellenőrizze, zsibbad vagy bizsereg-e.
  • Phalen jelteszt, melyet Csuklófeszítéses tesztnek is neveznek, mely során a páciens mindkét kézfejének hátsó felületét nyomja össze úgy, hogy az ujjak lefelé állnak. Ebben az esetben az a cél, hogy ellenőrizzék, jelentkezik-e zsibbadás vagy bizsergő érzés.

Amennyiben a fizikai vizsgálat csuklótörés lehetőségére mutat rá, vagy az ízületeket érintő degeneratív betegségre, érdemes radiológiai vizsgálatot végezni.

Ugyanúgy, amennyiben a páciens szindrómáját nem diagnosztizált állapotok okozhatják, mint például diabétesz, pajzsmirigy-alulműködés, köszvény vagy reumás, általában az orvos laborvizsgálatokat ír elő.

Gyógymódok

A kéztő alagút-szindróma gyógyításának módjai a tünetek fennállásának idejétől és intenzitásától függenek.

A következő bekezdésekben megvizsgáljuk a különböző gyógymódokat a kevésbé invazívakról az invazívabbakig.

Természetes gyógymódok

Általában a természetes gyógymódok közé a következőket sorolják:

  • Jég egyszerű alkalmazását, különösen, mikor a csuklót érinti a gyulladás.
  • Bizonyos, a kéztő alagutat érintő, gyakorlatok elvégzése, például a csukló nyújtó vagy erősítő gyakorlatai.

Ugyanakkor ezeket a gyakorlatokat kizárólag specialista orvos, azaz fizioterapeuta vagy szakorvos, felügyelete mellett szabad végezni.

Amennyiben az egyszerű természetes gyógymódok nem bizonyulnak hatékonyban, specifikusabb terápiára van szükség.

Konzervatív terápia

A konzervatív terápia csuklómerevítő alkalmazását és főleg kortikoszteroidokat tartalmazó gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedését foglalja magában. Ezeket a gyógyszereket vagy szájon át kell bevenni, vagy közvetlenül a csuklóba kell fecskendezni.

Ugyanakkor, bizonyos esetekben kortizondózisok helyett inkább a neurotrófikus gyógyszereket részesítik előnyben.

A kezelés általában konzervatív, különösen várandós nők és különösen fiatal páciensek esetében.

Sajnálatos módon ez sem mindig elegendő a betegség megszüntetéséhez.

Az elektro-stimuláció, és különösképpen a TENS használata rendkívül hasznos a fájdalom gyors csökkentésében.

A pulzáló elektromágneses mező, vagyis PEMF terápia szintén segíthet elérni a fájdalomcsillapító hatást. Ugyanakkor, mivel az alkalmazási idő közepesen hosszú vagy hosszú, a használat fő céljának inkább annak kell lennie, hogy csökkentse a gyulladást és meggátolja annak rosszabbodását.

Kéztő alagút beavatkozások

Mikor a tünetek túl súlyosak és legalább 6 hónapja fennállnak, ajánlatos a carpalis alagút operáció elvégzése.

A sebészeti beavatkozás során felvágják a csukló körüli szövetnyalábokat. Így csökken a nervus medianus összenyomódása.

Az orvosok két különböző beavatkozás közül választhatnak:

  • Neurolízis beavatkozás, melynél az orvosok egy körül-belül 5 cm-es bemetszést végeznek a csuklón.
  • Endoszkópos operáció, mely két éppen 1 cm-nél nagyobb bevágást igényel a csuklón és a tenyéren.

Szabály szerint mindkét operációt helyi érzéstelenítés mellett végzik, viszont az endoszkópos beavatkozás után gyorsabb a rehabilitáció.

A páciens az operációt követően azonnal a gyógyulási fázisba lép. A csuklót kezdetben kötésben kell tartan egy pár napig. Azt követően ajánlatos rehabilitációs kéztő alagutat érintő gyakorlatokat végezni csuklóvédő használatával.

Megelőzés

Ahogy azt már korábban is említettük, ez a szindróma a mindennapos munkavégzés során végzett bizonyos tevékenységekkel is összeköthető.

Bizonyos óvintézkedésekkel, például nyújtó gyakorlatok végzésével és a manuális munkába beiktatott szünetekkel, viszont a betegség megelőzhető.

Továbbá ajánlatos mindig odafigyelni a testtartásra és a csukló pozíciójára.

A PEMF terápia, ahogy azt már fentebb is említettük, szintén képes kordában tartani a gyulladás azonnal annak megjelenése után.

Éppen ezért a megelőzés rendkívül fontos, mivel azzal elkerülhető a jövőbeni beavatkozás szükségessége.

Amennyiben tetszett ez a cikk, ossza meg azt barátaival és kollégáival.

Talán valamelyikük éppen most szenved ettől a betegségtől, és számára különösen hasznos lennének ezek az információk!

  • Közösségi megosztás